top of page

Összeszerelés, üzembe helyezés, otthoni javítás

Cikkünkben összeszedtük azokat a szabályokat, melyek a jótállás és a kellékszavatosság fontos részesetei, vagyis kié a felelősség a termék üzembe helyezése, összeszerelése esetén - legyen szó szervizről, vagy otthoni barkácsolásról. Ehhez kötődően megvizsgáljuk azt az esetet is, amikor nem bírjuk kivárni a szerelő megérkezését, és magunk javítjuk meg a hibás terméket.


Összeszerelés, üzembe helyezés

Számos olyan termék van, melyek csak akkor használhatóak rendeltetésszerűen, amennyiben azt előtte valaki üzembe helyezi, összeszereli (kerékpár, sütő, bútorok, kerti játékok, műszaki cikkek, stb.). Adja magát a helyzet, hogy a terméket a fogyasztó maga is összeszerelheti, vagy a márka, kereskedő által biztosított szakemberrel szerelteti össze.


Kötelező jótállás esetén (minden 10.000 forint vételár felett vásárolt új tartós fogyasztási cikkre igaz, mely a 151/2003. Korm. rendelet mellékletében felsorolásra került) nincsen arra vonatkozó megkötés, hogy a terméket ki szerelheti össze. Vagyis megteheti azt a fogyasztó is, amennyiben kellő tudással, szakértelemmel rendelkezik. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ebben az esetben az összeszerelés hibáiért a fogyasztó lesz a felelős. Kivételt csak az az eset jelent, amennyiben az összeszerelés hibáját az okozza, hogy a gyártótól kapott összeszerelési útmutató félreérthető, vagy hibás - ezekben az esetekben a gyártó, vagy a kereskedő viseli a felelősséget.



Ha a kötelező jótálláson felül a kereskedő vagy a gyártó vállal önkéntes jótállást is (jellemző példa a gépjármű, ahol 3 év kötelező jótállást kell biztosítani új autóra, de van márka, mely 7 éves jótállást ad), akkor az önkéntes jótállási részre (a példánkban a 3 éven felüli 4 éves jótállásra) már szabhat meg speciális feltételeket, így előírhatja, hogy a járművet csak márkaszervizben javítsák, vagy ott helyezzék üzembe. Amennyiben a fogyasztónak fontosabb a szabadság, mint az önkéntes +4 éves jótállás, akkor megteheti, hogy nem márkaszervizben javíttatja az autót, de a 3 éves kötelező jótállás után nem fogja tudni igénybe venni a márka-jótállás adta védelmet.


Külön kérdés a fizetős összeszerelés, vagy üzembe helyezés. A fogyasztóvédelmi jog logikáját alapul véve egy 100 ezer forintért árult termék ára vagy tartalmazza az összeszerelést (kerékpár), vagy ha nem, és azért a kereskedő külön kér pénzt, nem korlátozhatja, hogy a fogyasztó csak a fizetős szolgáltatással rakathassa össze a terméket. A korábban vázolt logika alapján a kötelező jótállásnak sem lehet feltétele a fizetős összeszerelés igénybevétele, de az is igaz, hogy a házi összeszerelés negatív következményei a fogyasztót is terhelhetik.


Amikor a hibás terméket a fogyasztó javítja



Előfordulhat, hogy a meghibásodott termék hibáját bejelentjük, ám a szerelő várat magára, így például a mosógépet akár hetekig nem tudjuk használni. Mit tud tenni a fogyasztó abban az esetben, ha mosni is szeretne (otthon), és új gépet sem akar venni?


A polgári törvénykönyv 2022 előtt tartalmazta azt a lehetőséget, hogy a fogyasztó akár maga is kijavíttathatta, vagy maga is kijavíthatta a hibás


terméket a kötelezett (kereskedő) költségére. Az új szabályozás ezt a lehetőséget ingatlanra korlátozta 2022-től, így ez a nevesített lehetőség elveszett.


A hatályos szabályok alapján nem javasoljuk (különösen a nagy értékű) a termékek otthoni javítását, mivel később vita tárgya lehet, hogy az a javítás megfelelő minőségű volt-e, és az ellenérték kifizetése is gondot okozhat a fent említett jogszabályváltozás miatt.


Így a javítás helyett azt javasoljuk, hogy a fogyasztó hatékonyabban lépjen fel és kényszerítse ki jogait, vagy vásároljon másik terméket. A korábban már leírtak alapján ugyanis:

  1. A hiba bejelentését követő 5 munkanapon belül választ kell kapjunk a minőségi kifogásunkra - nem jogszerű, ha a hibafelvétel sincsen meg ennyi időn belül.

  2. Ha a termékre jótállás vonatkozik, a 15 napos javítási határidő egyszer, legfeljebb 15 nappal hosszabbítható meg, melyet követően 8 munkanapon belül ki kell cserélni a terméket, vagy vissza kell fizetni a vételárat. Késedelem esetén a kereskedő jogszabályt sért, melyet bejelentésünkre a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységei szankcionálhatnak.

  3. 10 Kg-nál nehezebb, vagy tömegközlekedési eszközön kézipoggyászként nem szállítható termékeket nem kell bevinni a boltba meghibásodás esetén, ilyen esetben a kötelezettnek kell biztosítania a helyszíni szemlét, javítást, szállítást, visszaszállítást.

  4. Ha a határidőket nem tartja a kereskedő, akkor joggal hivatkozhatunk érdekmúlásra (különösen egy fontos használati tárgy, így mosógép, sütő, bojler, vagy akár személygépkocsi esetén), és vehetünk egy másik terméket, visszakövetelve a hibás termék vételárát, nem kérve annak javítását, vagy cseréjét.

  5. Ha a késedelem miatt költségünk keletkezik (bérelnünk kell másik terméket, mosodában mosunk, stb.), a különbözetet kárigényként benyújthatjuk a vállalkozásnak. Tudni kell, hogy a kárigénynek tételesen bizonyíthatónak és szükségesnek kell lennie, melyet ha nem fizet ki a vállalkozás, akkor az igényt bíróságon tudjuk peres eljárás keretében érvényesíteni.


4 megtekintés0 hozzászólás
Post: Blog2_Post
bottom of page