Az EU teljes területén változott a kellékszavatosságra vonatkozó szabályozás, itthon a fogyasztókat a jótállás is segíti. Melyik mit jelent, melyik mire való? És egyszer és mindenkorra: nincsen a magyar szabályozás szerint "garancia", ezért sem fogyasztóknak, sem kereskedőknek nem javasoljuk a használatát.
Röviden a kettőről
Jótállás és kellékszavatosság - sokan úgy gondolják, a kettő ugyanaz. Páran tudják, hogy nem, de zavarba hozhatóak, ha rákérdezünk a különbségekre. Most segítünk kibogozni a szálakat. Fontos kiemelni, hogy a cikkben írtak csak az olyan vásárlásokra érvényesek, ahol az eladó egy üzlet (webshop, bolt, kereskedő, házaló kereskedő), és a vevő egy természetes személy (nem cég, egyesület, egyéni vállalkozó, stb.)
A jótállás alatt elsősorban a 151/2003. Korm. rendelet szerinti jótállást értjük. Ez egy magyar sajátosság, más EU tagállamokban nem jellemző, hogy termékekre jogszabály kötelezően jótállást írjon elő. A rendelet értékfüggően (1-2-3 év) jótállást ír elő, amennyiben a termék a rendelet mellékletében megtalálható, és ára eléri a bruttó 10.000 forintot. A jótállás lényegi eleme, hogy ha vita lenne a kereskedő és a fogyasztó között a hiba eredetéről (miért is ment tönkre), akkor a jótállás teljes ideje alatt a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a termék a fogyasztónak történő átadás után hibásodott meg. Ehhez illik egy szakértői véleményt szerezni, de ennél is fontosabb, hogy ha szakvélemény nélkül áll a kereskedő békéltető testületi eljárás, vagy akár bíróság elé, nem fogja tudni megnyerni az ügyet. A jótállás tehát egy erős fogyasztói jog.
Kellékszavatosság esetén az EU teljes területén igaz, hogy minden új termékre 2 éves kellékszavatosságot kell biztosítani, ám a jótálláshoz képest nem a kellékszavatosság teljes ideje alatt, hanem csak 1 évig bizonyít a kereskedő, az egy év letelte után már a fogyasztó bizonyítja a hiba eredetét vita esetén. Hátrányosabb a fogyasztók helyzete kellékszavatosság esetén azért is, mert nem azt kell a kereskedőnek bizonyítania első évben, hogy a hiba az átadás után keletkezett-e, hanem azt, hogy a hiba gyártási eredetű-e, vagy sem.
Ami azonos bennük
Mind a kettő esetében igaz, hogy csak akkor érvényesíthetőek, ha a terméket megvásároltuk, vagyis ajándék esetében nem érvényesíthetőek. Bár a jótállást jótállási jeggyel is érvényesíthetjük, de mind a kettő esetében igaz, hogy a vásárlást igazoló számla vagy nyugta segít elindítani a reklamációs folyamatot.
A jótállás és a kellékszavatosság esetében is igaz, hogy a hibás termék esetében javítást vagy kicserélést igényelhet a fogyasztó, ha ezek nem lehetségesek, nem szolgálnak megoldással, vagy a kereskedő megfelelő idő alatt nem tudja megoldani az igényt, akkor a fogyasztó árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől. Vagyis négy igényt érvényesíthetünk: KIJAVÍTÁS, KICSERÉLÉS, ÁRLESZÁLLÍTÁS, ELÁLLÁS.
Mind a kettő esetében igaz, hogy a minőségi kifogás (reklamáció) bejelentését követő 5 munkanapon belül a kereskedőnek lezárt jegyzőkönyvet kell felvennie a kifogásról. Ez azt jelenti, hogy 5 munkanapnál tovább nem húzhatja a döntés meghozatalát: válaszolnia kell, hogy elutasítja az igényünket, vagy teljesíti azt, esetleg más megoldást kínál fel (pl csere helyett kijavítás).
A jótállás és a kellékszavatosság esetében is igaz, hogy a javításra 15 napja van az eladónak. Ha a 15 nap eltelt, akkor a fogyasztó igazolható értesítése esetén a kijavítás további 15 nappal meghosszabbítható. A 30 nap letelte utáni fogyasztói jogok ugyanakkor már eltérnek jótállás és kellékszavatosság esetén.
Amiben különböznek
A jótállás időtartama a 151/2003. Korm. rendelet alapján attól függ, hogy mennyibe került az újonnan értékesített termék. 10.000 és 100.000 forint érték között 1 év jótállás, 100.000 és 250.000 forint között 2 év jótállás jár a fogyasztónak, míg 250.000 forintos érték felett már 3 év.
A kellékszavatosság minden új termék esetében 2 év, és csak a használt termékek esetében 1 év.
A kellékszavatosság minden termékre érvényesíthető, míg a jótállás csak azokra a 10.000 forintnál drágább termékekre, melyek a 151/2003. Korm. rendeletben felsorolásra kerülnek (pl. gépek, bútorok, járművek igen, de ruhák nem).
A jótállási időt a termékek átadásától kell számolni (vagy ha ettől eltér, akkor az üzembe helyezéstől), míg a kellékszavatossági időt a szerződés megkötésétől (jellemzően a nyugta, blokk kiállításának a dátuma.
Jótállás csak új termékre érvényesíthető, a kellékszavatosság akár új, akár használt termékre is.
A jótálláshoz a kereskedőnek kötelessége jótállási jegyet átadni, melynek tartalma jogszabályban kötött, vagyis nem lehet benne akármilyen információ. A kellékszavatossághoz nem kell külön tájékoztatást átadni, az többek között a nyugtával, blokkal igazolható, érvényesíthető.
A jótállás érvényesíthető akár a kereskedő által megadott szakszervizben is, a kellékszavatosság mindig csak az eladónál, de fontos kiemelnünk, hogy tapasztalataink alapján jobban járunk, ha a jótállást is a boltban érvényesítjük.
A kellékszavatosság esetében a javításra rendelkezésre álló legfeljebb 30 napos határidő után a jogszabályok nem segítik egyértelmű teendőkkel a fogyasztókat, míg jótállás esetén ilyenkor 8 napon belül ki kell cserélni a terméket, vagy vissza kell fizetni a vételárat.
Jótállás esetében a harmadik javítás után felmerülő hiba esetén kötelező 8 napon belül kicserélni a terméket, vagy visszafizetni a vételárat, kellékszavatosság esetén nincsen megkötve, hányszor javíthat a kereskedő, vagy megbízott szervize.
Jótállás esetén, ha a termék nem javítható, a kereskedőnek kötelessége 8 napon belül kicserélni a terméket, vagy visszafizetni a vételárat. Kellékszavatosság esetében nincsen ilyen leírt kötelezettség.
Jótállás esetében, ha a termék meghibásodása a termék átvételét, vagy beüzemelését követő 3 munkanapon belül történik, a fogyasztó jogosan kérhet azonnali cserét, míg a kellékszavatosság esetében ilyenkor is javíthatja a hibás terméket a kötelezett (eladó).
A jótállásra kötelezett termékek esetében a 10 Kg-nál nehezebb termékeket, vagy azokat az árukat, amelyek kézipoggyászként tömegközlekedési eszközökön nem szállíthatóak, köteles a kereskedő elszállítani, vagy a helyszínen megjavítani. Ha helyszínen nem javíthatóak, az el, és a visszaszállítást is a kereskedő köteles biztosítani. Bár a 2022-től érvényes kellékszavatossági szabályok is szigorítanak ebben a kérdésben, a kellékszavatosság érvényesítése esetében a kereskedőnek ilyen kötelezettségei nincsenek.