top of page

5+1 tévhit a jótállás, szavatosság témakörében

Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük, mik azok a tévhitek, amelyek évek, évtizedek óta mérgezik a fogyasztói tudást a hibás termékekhez kötődő jótállás, kellékszavatosság témakörben. Önt, Téged melyik állítással lehetne megtéveszteni? Magabiztos vagy mindegyik témában? Nézzük az állításokat, igyekszünk röviden és érthetően cáfolni őket.





1. Jótállás esetében jogszerű a blokkgarancia

Sok cég tájékoztatja arról a fogyasztóit, hogy nem kell jótállási jegyet adniuk, mivel a termékre "blokkgarancia" érvényes. A magyar jogszabályok a "blokkgarancia" szót hírből sem ismerik, ennek megfelelően ilyen szabály nem létezik. 2023 óta már az önkéntes jótállás esetében is kötelező jótállási jegyet biztosítani, így nem lehet olyan terméket értékesíteni, melyre a jótálláshoz nem kötelező jótállási jegyet (vagy nyilatkozatot) átadni.


Amennyiben tehát a kereskedő a jótállási jegyet firtató kérdésünkre azt válaszolja, hogy erre a termékre "blokkgarancia" van, kezdjünk el gyanakodni - minimum arra, hogy a jogszabályokat nem ismeri, rosszabb esetben akár arra, hogy nem jár tiszta ösvényen.


A jótállási jegyet a 151/2003. Korm., rendelet írja elő a jótállásra kötelezett termékek esetében (kivéve lakás, ott a 181/2003. Korm. rendelet), Az önkéntes jótállásra vonatkozó szabályokat a polgári törvénykönyv mellett a 373/2021 Korm. rendelet tartalmazza.


2. A hibás terméket 3 nap után a szervizbe kell vinni, nem a boltba.

Ahogyan azt a régi viccben mondták: nem osztogatnak, hanem fosztogatnak... A 3 nap 3 munkanap, és arra vonatkozik, hogy ha a termék meghibásodik, akkor nem lehet kijavítani a terméket, kötelező elsőre cserélni.


Az üzletek egy részében ugyanakkor tényleg találkozunk olyan tájékoztatással, hogy 3 nap (vagy néha ettől eltérő más idő van megadva) után a bolt már nem kezeli a minőségi kifogást, azzal a szervizbe kell menni.


A fogyasztói jogok alapja, hogy a jogérvényesítést, így a hibás termék kezelését is a szerződő félnél (ez ugye mindig a kereskedő) kell végezni. A szervizzel nem én, a fogyasztó állok szerződésben, hanem a kereskedő. Ennek alapján ha a szervizhez, márkaképviselethez kell vinni egy terméket, az a kereskedő feladata, ezzel együtt kell betartania a határidőket - a fogyasztó nem küldözgethető. Amennyiben mégis ilyen tájékoztatással találkozunk, az egy megtévesztő tájékoztatás, melyet ha bejelentünk egy kormányhivatal fogyasztóvédelmi szervezeti egységénél, az eljárást indíthat a jogsértő üzlettel szemben.


3. Minden hiba esetében visszakérheti a vételárat a fogyasztó

Ebben az esetben nem az üzletek tévednek, hanem a fogyasztók. Azt, hogy egy hibás termék esetében milyen jogai lehetnek a fogyasztónak, a polgári törvénykönyv szabályozza, ennek alapján a fogyasztó választása szerint javítást vagy cserét igényelhet, és amennyiben ezeket a kereskedő egyáltalán nem, vagy csak megfelelő határidőn belül nem tudta teljesíteni, akkor igényelhet árleszállítást, vagy állhat el a szerződéstől.


Ennek alapján elsőre a fogyasztó javítást, vagy kicserélést igényelhet. Ez alól egy kivétel van, ha a fogyasztó érdekmúlásra hivatkozva áll el a szerződéstől (azaz igényli vissza a vételárat), ebben az esetben elsőre is vissza kell fizetni a vételárat.


Fontos kiemelni, hogy a hibás teljesítés esetében igényelt fogyasztói jogok (javítás/csere/árleszállítás/elállás) a minőségi kifogás kezelésének lépései szerint nem járnak automatikusan. A vállalkozásnak joga van a fogyasztói igény ellenére másik lehetőséget biztosítani, ha a fogyasztó igényéhez képest jelentősen olcsóbban meg tudja oldani a problémát másképp (pl.: elállás helyett javítás). Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, békéltető testület, vagy bíróság dönthet ügyükben - érdemes tehát megegyezésre törekedni.


4. Csak 3 javítás után kötelező kicserélni a hibás terméket

Bár a nagyobb cégek többsége nem érdekelt ugyanazon termék többszöri javításában, sajnos még mindig akadnak olyan cégek, amelyek többszöri javítgatással tépik a fogyasztók idegeit. Fontos tudni, hogy a polgári törvénykönyv alapján a fogyasztó már elsőre is kérheti a termék cseréjét (lásd 3-as pont), igaz ezt a kereskedő aránytalan többletköltségre hivatkozva elutasíthatja.


Amennyiben a javítás nem hozta megfelelő állapotba a terméket, vagy az ismét elromlik, jogosan fogjuk kérni a cserét. A polgári törvénykönyv vonatkozó szakasza szerint a fogyasztó bármikor áttérhet másik szavatossági igényre hibás teljesítés esetén, vagyis a korábbi javítás után kérhetjük a termék cseréjét.


Ha a termékre kötelező jótállást biztosít a jogszabály (10.000 Ft-ot elérő bruttó vételárral rendelkező tartós fogyasztási cikkek a 151/2003. Korm. rendelet melléklete szerint), akkor nemhogy ugyanazon hiba nem javítható korlátlanul, ennél jóval szigorúbb a jogszabály. Ugyanazt a terméket akármilyen hibával sem lehet negyedszerre megjavítani: ha 3 javítás után elromlik a termék, kötelező 8 napon belül kicserélni, vagy visszafizetni a vételárat. Ettől persze a fogyasztó türelme elfogyhat hamarabb is: akár második, vagy más az első javítás után is jelezheti, hogy csak a cserét tudja elfogadni.


5. Akármeddig javíthatja a cég a hibás terméket, csak törekedniük kell a 15 napos határidőre

Kellékszavatosság esetén igaz, hogy törekedni kell a 15 napos határidőre javítás esetén, ugyanakkor ez a határidő csak úgy léphető át, ha a fogyasztót - előzetes hozzájárulása mellett - írásban igazolható módon értesítik a javítás (vagy a csere) várható idejéről. Amennyiben a fogyasztó nem fogadja el ezt a meghosszabbított határidőt, új jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben a fogyasztó jelzi, hogy a túllépett határidő miatt változtatja meg korábbi igényét, és kér azonnali cserét vagy a vételár visszafizetését.


Itt is érvényes az a szabály, hogy amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, csak az ingyenesen eljáró békéltető testületek, vagy a hosszadalmas polgári peres eljárás (bíróság) segíthet az ügyben. Így mind a két fél számára előnyösebb, ha kompromisszumos megoldást találnak.


5+1. A jótállás és a szavatosság ugyanaz

Számos "szakértő" tollából és szájából olvastuk már, hogy a kettő ugyanaz, csupán garanciának hívják. Vagy mégsem? :)


A jótállás (Garantie, guarantee) és a kellékszavatosság (gewährleistung, warranty) más-más jog. Az alapvető különbség az lenne, hogy jótállás esetében a kereskedőnek kell bizonyítania a hiba okát (vita esetén), míg kellékszavatosság esetében a vásárlónak.


Aki próbált már bizonyítani testület (pláne bíróság) előtt valamit, az pontosan tudja, mi a különbség. Ha nem kell bizonyítania a kereskedőnek, hogy a cipő bélésének hibája nem gyártási eredetű, akkor könnyen utasít el, ha azonban mindezt hitelt érdemlően be kell bizonyítania, akkor bizony nem lesz könnyű dolga. Egy cipő bélése ugyanis kiszakadhat anyaghiba miatt is, de akár azért is, mert nem volt megfelelően szorosan rögzítve a cipő a lábon, vagy nem pontosan volt jó a méret.


Tehát a fogyasztó számára a jótállás a kedvezőbb, hiszen az az a jog, ahol neki semmit sem kell bizonyítani azon túl, hogy a termék hibás.


Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor sokat változtak a jogszabályok, mind a fogyasztó előnyére. Ma az EU területén minden termékre jár 2 év kellékszavatosság, melyből az első 1 évben mindaddig helyt kell állnia a kereskedőnek, ameddig be nem bizonyítja, hogy a hiba nem gyártási eredetű. Ennek alapján jól látható, hogy a kellékszavatosság első éve hasonló lett, mint a jótállás.


Ezzel párhuzamosan Magyarországon már nem 1 éves a kötelező jótállás, hanem értéktől függően 1, 2, vagy 3 évig tart attól függően, hogy 10.000 és 100.000 Ft közötti az értéke (1 év jótállás) 100.000 és 250.000 Ft közötti (2 év jótállás), vagy 250.000 Ft, vagy annál drágább (3 év jótállás).


A jótállás és a kellékszavatosság közötti különbség még, hogy előbbinél kötelező jótállási jegyet adni, 3 munkanapon belüli meghibásodás esetén kötelező azonnal kicserélni a terméket, és a 10 Kg-nál nehezebb (vagy tömegközlekedési eszközön kézipoggyászként nem szállítható termék esetén) termékek kijavításához nem a fogyasztónak kell szállítania a terméket a boltba, hanem a szerviznek kell kiszállnia a fogyasztóhoz.

8 megtekintés0 hozzászólás

Comments


Post: Blog2_Post
bottom of page